Belépés

A MOHOSZ bemutatása

mohosz_bemutat.jpg

A horgászatot is érintő szerveződések első ismert formái Magyarországon már a XIX. század második felében léteztek, mert a megalakult halászati társaságok az akkor még el nem különülő horgászat, illetve halászati-horgászati hasznosítás gazdasági- és érdekképviseletét is ellátták. Maga az első - már nevében is egyértelmű alaptevékenységű - horgászegyesület 1908-ban alakult meg, ez a ma is működő Budapesti Sporthorgászok Egyesülete volt. Országos szintű szerveződésre a háborús időszakok és egyéb gazdasági, érdekérvényesítési okok miatt csak később, 1946-ban kerülhetett sor, ekkor alakult meg az azóta is folyamatosan működő Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), amely az első működési év végére 17.000 horgász tagot tömörített.

A kezdeti gyors, társadalmi és társadalompolitikai igényből is táplálkozó felfutást követően mintegy négy évtizednyi stabilitást követően a 80-as évek végétől a számítógépek térhódításának, az egyéb szórakozási lehetőségek kibővülésének, valamint a magánhasznosítási formák megjelenésének, így a horgászok „kiszervezésének” együttes hatásaként egy folyamatos csökkenés volt kimutatható a szervezett (egyben szövetségi) horgászlétszám tekintetében, de ez nem jelentette a horgászlétszám valós csökkenését. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt három év kiemelkedő jogszabályi, majd szervezeti változásainak köszönhetően a 2015. évtől a taglétszám és a szervezett horgászlétszám ismét jelentősen emelkedett, s az idén már meghaladhatja 365.000 főt.

E létszámmal a MOHOSZ ma Magyarország legnagyobb civil szervezete. A Szövetség - a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereként - jelenleg közel 1200 horgászegyesületet, valamint 28 tagszövetséget és 9 speciális jogállású gazdasági társaságot tömörítő, alapfeladatát tekintve érdekvédelmi és érdekképviseleti-, valamint koordinatív és szolgáltató szervezet.

A megemlített, igen jelentős szervezeti változásokat jogszabályi alapról a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) alapozta meg, amely kimondta, hogy az általánosan 2015. január 1- 2030. december 31-ig szóló új hasznosítási ciklusban - a kereskedelmi halászat 2016. január első napjával történő megszűnését követően - már egyértelműen a szervezett sporthorgászat és a horgászturizmus fejlesztése támogatott a Magyar Állam részéről. Ez utóbbi területen a MOHOSZ az 1526/2016. (IX.29.) Korm. határozatban kiemelt feladatot és egyben lehetőséget kapott az országos hálózat kialakítására és működtetésére.

A Hhvtv. 3. §-a kimondja, hogy „Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulást elősegítenie kell”. Ennek érdekében a MOHOSZ az elmúlt év végétől kijelöléssel több, mint 400 állami tulajdonú halgazdálkodási terület haszonbérletének jogát kapta meg és 2017. január 01-től már elmondható lesz, hogy a MOHOSZ, annak tagszervezetei, speciális jogállású tagjai, illetve a tagszervezetek tagegyesületei hasznosítják Magyarország szinte valamennyi jelentős, horgászatra, horgászturisztikára alkalmas állami tulajdonban lévő természetes vizét, ahol a szervezett horgászok több mint 120.000 hektár vízterületen hódolhatnak szenvedélyüknek.

Az alapfeladaton túl érdemes megemlíteni két olyan jelentős egyéb szervezeti tevékenységet is, ami egyedülállóvá teszi a szervezetet.

Az egyik a lapkiadás. A MOHOSZ 1947 januárjában indította el a „Magyar Horgász" című folyóiratot, amely célul tűzte ki a horgászkultúra terjesztését, a horgászati élet híreinek ismertetését. A 2015-ben tartalmilag és formailag megújított, majd terjedelmileg is kibővült „Magyar Horgász magazin” ma az egyik legnagyobb hazai nyomtatott havi megjelenésű szabadidős sajtótermék, amelynek a Szövetség a felelős kiadója is. E lap havi szinten közvetlenül több mint 50.000 horgászhoz jut el.

A másik a sportszervezés. Előzményként fontos elmondani, hogy a MOHOSZ a horgászat szabadidős, tömegsport jelleget is tartalmazó ágára a „sporthorgászat”, a hivatalosan is elismert sporttevékenységre pedig a „horgászsport” definíciót vezette be. Ez utóbbi felületen a Szövetség a Magyar Olimpai Bizottság „Nem Olimpiai Sportágak családjának” (MOB NOS) közel 2.000 sportolót tömörítő országos sportági szakszövetsége is. E minőségében tagja az Európai Horgász Szövetségnek (EAF), a Nemzetközi Sporthorgász Szövetségnek (CIPS), valamint három tagozatának: a Nemzetközi Édesvízi Sporthorgász Szövetségnek (FIPSed), a Nemzetközi Tengeri Sporthorgász Szövetségnek (FIPSMer) és a Nemzetközi Műlegyező Sporthorgász Szövetségnek (FIPSMouche) is. További nemzetközi elem a Nemzetközi Casting Sport Szövetség (ICSF) és az Alpok-Adria Sporthorgász Szövetség tagsága is.

2016-ban már a második ciklusában jár az új MOHOSZ „Magyar csapat” sporttámogatási rendszere, ahol a MOB NOS, az FM és a különböző támogatói fokozatú cégek növekvő hozzájárulásainak, a megduplázott sporttámogatásnak köszönhetően ez az első év, amikor már minden válogatott sportoló világversenyeken való részvétele 100%-ban megfinanszírozott, ideértve az edzőket, kísérőket is.

Külön öröm, hogy a bulgáriai Plovdivban megrendezett LXIII. Nemzetek Horgász Világbajnokságán  - az édesvízi horgászat legrangosabb versenyén - a résztvevő 34 ország válogatottja közül a magyarok állhattak fel a dobogó legfelső fokára. Ilyen eredményt a horgászsport legnagyobb szakágában és felnőtt korosztályában horgászainknak legutóbb 13 éve sikerült elérnie! A magyar horgászsport méltó helyét a sportágak között ékesen bizonyítja versenyzőink eredményessége. Versenyhorgászaink az elmúlt 12 évben Magyarországnak 60-nál is több érmet szereztek Európa- és világbajnokságokon, vetélkedve ezzel a legeredményesebb hagyományos nemzeti sportágakkal is.

Természetesen a leírtakon túl is szerteágazó a tevékenység, így - a teljesség igénye nélkül - az önálló tógazdasági haltermelés, horgásztanyák üzemeltetése, az utánpótlás-nevelés, vagy az egységes állami horgászokmányok országos értékesítése, illetve a hasznosított vízterületekre vonatkozó alhaszonbérleti szerződések kezelése is a szervezeti portfólió része.

A horgászat Magyarországon a családtagokkal együtt 1 millió embert érint, itt gondoljunk a közös rekreációra vagy akár a kifogott hal elfogyasztására is. A magyar horgászok mellett évente már most is sok ezer külföldi horgászturista érkezik, s jellemzően nem az idegenforgalmi főszezonban. Ez több ezer közvetlen munkahelyet jelent, az egyesületi jegykiadóktól a halőrökig, a horgászboltosoktól a csónakkikötő üzemeltetőkig; közvetett hatása pedig még szélesebb spektrumú többek között a szálláshely-szolgáltatás, a horgászcélú haltermelés vagy a horgászati célú termékgyártás területén.

A teljes ágazat Magyarországon már most is évi több tízmilliárd forint bevételt, benne jelentős állami költségvetési- és adóbevételt generál és realizál. A jogszabályi környezet megújult és ma már egyértelműen a horgászok és a horgászat érdekét szolgálja. Az új szabályozási környezetben a horgászcélú halkihelyezés eddig is jelentős piaca bővül és felértékelődik a haltermelési ágazatban, ugyanakkor a kihelyezett hal az állami vagyont növeli, majd kiemelendő, hogy a horgászati tevékenység során kifogott és fogyasztásra elvitt hal fajlagos ráfordítási értéke az elérhető beszerzési (piaci) árhoz viszonyítva akár megtízszereződik.

A felelős, horgászcélú halgazdálkodás hozzájárul a jó környezeti állapot megőrzéséhez, a vízterületek komplex fejlesztéséhez. A „haltermelőknek” kiemelt lehetőséget kell adni a horgászvizek telepítéseire, támogatva a faj- és korosztály szerinti szerkezet átalakítását, valamint az extenzív, több éves ciklusú horgászcélú „haltermelést” az erre alkalmas, közvetlenül horgászati célra hasznosított vízterületeken. A Szövetség biztosítani kívánja a minőségi halőrzést, valamint a tartós rendelkezésre állást az ökológiai és szelektív halászat, a halmentés lehetősége tárgyában az erre irányuló szolgáltatások megvásárlásával is.

A MOHOSZ meggyőződése, hogy hatékony működéssel és transzparens gazdálkodással, egyidejűleg a bürokratizmus csökkentésével és a kommunikáció eredményességének növelésével kell szervezni és koordinálni Magyarország horgászvizeinek non-profit, komplex halgazdálkodási hasznosítását, ideértve a horgászturisztikai célú szolgáltatásokat is. Így az állami támogatásnak, az új gondolkodásmódnak és a hamarosan elérhető hazai és EU pályázatoknak, pályázati támogatásoknak köszönhetően komoly fejlesztések várhatók a horgászat és a horgászturizmus területén. A lényeg, hogy a valódi nyertes majd a horgász legyen!

Budapest, 2016. október 01.

MOHOSZ - A vizek, a halak, a horgászok érdekében és védelmében!